Kiemelt Múzeumok

Falumúzeum

A Világörökség részévé nyilvánított Hollókôn a védett utca egyik jellegzetes parasztházában kapott helyet a Falumúzum.

 A háromosztatú házban egy, az öregszülôvel együtt élô kisgyermekes család otthonát a XX. század elsô éveibôl rendezték be.

Nyitvatartás: minden nap 10.00-16.00 óráig

Belépô: 100.- Ft, diák és nyugdíjas: 50.- Ft.
Telefon: (32) 378-058  

NÓGRÁDI TÖRTÉNETI MÚZEUM

3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.

Salgótarján város gyűjteménye forrásaink szerint 1923-ban keletkezett. Dr. Dornyay Béla középiskolai tanár helytörténész 1929-ben megjelent kalauzában megemlítette, hogy a városházán alakulóban van egy kis városi múzeum. "Salgótarján r-t. város története és múzeuma" címmel 1926-ban cikksorozatot is megjelentetett a Munka c. lapban.

1927. június 24-én Salgótarjáni Városi Múzeum címmel plakátot bocsátott közre: "Vegye kezébe a közönség is a kultúra ügyét: indítson mozgalmat a Salgótarjáni Múzeum megalapítása érdekében!"

 (Az 1929-es múzeumi törvény értelmében később a "múzeum" szó helyébe a "gyűjtemény" kifejezést írták.) Az óhajtott közgyűjtemény azonban nem jött létre, mivel nem kapták meg a várt segítséget. Ekkortájt a városban ismeretes volt még egy kőzettani gyűjtemény is - a bányaigazgatósági épületben, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tulajdonában. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959 tavaszán hívta életre a megye székhelyén, Salgótarjánban a "Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeumot". A megye munkásmozgalmának történetére vonatkozó emlékanyag gyűjtése során nemcsak a legújabb kor történetének számos határterületét érintették, hanem a megye s főleg Salgótarján város helytörténeti kérdéseit is. A múzeum a Rákóczi út 67. sz. alatti volt Jankovich-kúriában kezdte meg tevékenységét.

A munka azonban nem sokáig folyhatott ebben az épületben, mivel a intézménynek 1969-ben a volt megyei kórház egyik szárnyépületébe kellett ideiglenesen költöznie. Ugyanis a város rekonstrukciójának előrehaladása során a régi épület (a volt Jankovich kúria) az építkezések akadálya lett. A tér déli oldalán mélyen fekvő, ma már lebontott épületet - az egykori "Ékes lakhely" helyét - járdalapokkal kirakott terület és 1999-től emlékkő is jelöli.

1966-ban fogalmazódott meg az igény az új Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum létesítésére, mely mint megyei intézmény a város és egyben a megye kulturális központjaként funkcionálna a továbbiakban. A múzeum végleges terveit Magyar Géza állami díjas építész fogalmazta meg. Az alapozási munkák 1975-ben kezdődtek meg, az új múzeum és kiállításának átadására a 19. Múzeumi és Műemléki Hónap országos megnyitóján, 1980. október 3-án került sor. Az újjáépült múzeum 1980-tól bővítette tevékenységi körét, és a legújabb kor tárgyi, történeti emlékeinek gyűjtésére specializálódott. Az intézmény számos Mikszáth- és Madách relikviát is őriz az irodalomtörténeti gyűjteményben. Mihályfi Ernő hagyatékából a képzőművészeti gyűjtemény gyarapodott jelentős mértékben. Figyelemre méltó a múzeum történeti dokumentumtára is.

Kiállításajánló

Képeslap gyűjtemény

Nógrád vármegye csodálatos természeti szépségei, történelmének viharos múltja, építészetének, ipartelepítésének gazdag története, szellemi értékei, népének dolgos hétköznapjai, ünnepei, színpompás népviselete régi képeslapokon.

Történelmi utazásra hívom a kedves vendéget, a "tót atyafiak, a jó palócok" földjére. Bebarangoljuk azt a területet, amely az Ipoly felső folyásától, illetve a Szlovák-érchegységtől a Cserhát déli nyúlványáig és a Dunáig, a Börzsönytől a Medvesig és a Mátra nyugati vonaláig terjed.
A régi képeslapok segítségével (kiadási idejük 1896-1950 közötti időszakra tevődik) megismerkedhetünk Nógrád megannyi csodálatos természeti szépségével, amely már évezredekkel ezelőtt is vonzó lehetett.
Elénk tárul történelmének viharos múltja, hiszen számos országos hírű esemény színhelye volt.

Építészetének, ipartelepítésének gazdag történetét, szellemi értékeit, Mikszáth kedves népének dolgos hétköznapjait, ünnepeit, színpompás népviseletét tárják elénk a falakról a múlt dokumentumai.
Ezek évtizedeken át fiókok, dobozok mélyén rejtőzve csak arra vártak, hogy újra előbukkanva, megmutatva ezernyi arcukat, emléket állítsanak szülőföldemnek, Nógrád itt élő népeinek, szlováknak, magyarnak egyaránt, kiknek sorsa egy évezrede összekapcsolódott.

Emléket állítanak azoknak, akik részesei, tanúi voltak a közelmúlt eseményeinek, hogy visszavigye őket kora ifjúságukba, az egykor Nógrádban élőknek, hogy újra közelebb kerülhessenek szülőföldjükhöz. A képeslap gyűjtemény udvarán Trianon emlékhely található, ahol minden év július 4.-én gyászmegemlékezést tart a helyi Trianon-csoport és mindazok, akik hitet tesznek amellett, hogy nem felejtik el a határon túli nemzet testvéreiket és nem mondanak le róluk soha. Akik hiszik, remélik, hogy a magyarok Istene leveszi róluk a Trianoni átkot.