|
|
Nógrád megye története Nógrád Vára Salgó Vára Drégely Vára Városok Települések
|
ORSZÁGRÉSZ: |
ÉSZAK - MAGYARORSZÁG |
|
|
MEGYESZÉKHELY: |
Salgótarján |
|
TERÜLET: |
2544,18 km2 |
|
NÉPESSÉG: |
220 000 fő |
|
NÉPSŰRŰSÉG: |
86 fő/km2 |
|
TELEPÜLÉSEK SZÁMA: |
129 |
- az oldal teteje -
Nógrád megye története |
|
Amennyiben hinni lehet a Névtelen Krónikásnak, a területen élõ népcsoportok békésen fogadták honfoglaló eleinket. Észak-Magyarország néhány területét a honfoglalókkal érkezõ kabar törzs szállta meg és vonatkozik ez Kelet-Nógrádra is. Ugyanakkor Nógrád középsõ és nyugati területeit Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódították meg, akiknek neve török eredetû ugyan, ám ebbõl nem kell messzemenõ következtetést levonni, ismerve a magyarok akkori névadási szokásait. A benépesedés részleteit nem ismerjük, így például nem vagyunk biztosak az egyes települések állandósulásának, kialakulásának idõpontjában sem. Annyi talán bátran kijelenthetõ, hogy a korábbi lakosok elõbb-utóbb elfogadták õseink életvitelét, beolvadtak a hódítóként érkezõ nemzetségekbe. A mai Nógrád területét Árpád a vele érkezõ törzsfõk tulajdonába adta, így jelent meg itt a Gyarmat, a Jenõ, a Keszi, a Tarján nemzetség, akiknek nevét jó néhány településünk a mai napig õrzi. Lényeges momentum, hogy a már kialakult és akkoriban nagyon fontos sókereskedelem úvonalát õk is megõrizték, emiatt erõsítették meg a korábbi földvárat, Nógrádot, amelyrõl végtére is megyénk a nevét kapta. |
|
|
|
|
|
|
|
Nos tehát, Nógrád megye Magyarország északi részén helyezkedik el. Kelet felõl Borsod-Abaúj-Zemplén, délkelet felõl Heves, délnyugat, nyugat felõl Pest megye, északról pedig Szlovákia határolja. Megyeszékhelye és egyben legnagyobb lélekszámú települése Salgótarján, amelynek távolsága a fõvárostól mindössze 110 km, de a megye egyes, déli részei 30 km-nél is közelebb fekszenek Budapesthez. A maga 2544 km2-ével, az ország területének 2,7 %-ával Nógrád hazánk második legkisebb megyéje ugyan, és lakosainak száma sem éri el a 220 ezer fõt, ám egyedülállóvá teszik csodálatos természeti és táji adottságai. Nógrád megye, vagy ahogyan az itteniek nagy szülöttük, Mikszáth Kálmán nyomán jogos öntudattal nevezik: "Palócország", jellemzõen hegyes-dombos vidék. Dombsági és középhegységi táj, melyet völgysíkok és medencék szabdalnak át meg át. Itt ölelkezik össze, nyújt kezet egymásnak a nyugat-nógrádi részen emelkedõ Börzsöny, a középsõ területeket uraló Cserhát, illetve keletrõl a Mátra. |
- az oldal teteje -
NÓGRÁD VÁRA |
|
|
Legősibb várunk még ma is, csaknem teljesen elpusztult falaival, romjaiban is történelmi hangulatot áraszt és méretei lenyűgözik a szemléődőt. Egyébként arról Anonymus is említést tesz. |
|
|
|
Nógrád megye névadó vára, nevében bolgár és szláv eredetet őriz (Novigrád-Újvár). Oklevelekkel is bizonyított, hogy ez a megye legrégebbi vára, amely a X. században épült, ez hazánk legrégibb szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos és belső várból álló kővára. |
- vissza -
SALGÓ VÁRA |
|
|
|
|
|
|
Salgótarján ezeréves történetének legromantikusabb tanúja a 625 méter magas bazaltkúp tetejére épített Salgó várának maradványa. Az elmés elhelyezésű, ötszögű bástyából a vár keleti és déli oldala is védhető volt, vízgyűjtő medencéje a várvédők életét menthette meg, egykori lakószobájának falai mindmáig dacolnak az idő múlásával. Királyok, főurak birtokolták a várat, de nevét a 19. század lánglelkű magyar lírikusa, az 1848-as szabadságharc költője, a csatatéren elhunyt Petőfi Sándor tette ismertté Salgó című versével. Az öregtoronyból pompás kilátás nyílik a környékre, a várhegy közelében pedig mesés sziklaképződményeket, változatos lávaformákat csodálhatunk meg. |
- vissza -
DRÉGELY VÁRA |
|
|
|
|
|
|
A vár történelmi jelentősége a török betörések korában vette kezdetét. A mohácsi vész után ide menekült Várday Pál érsek, és kezdetben ő, majd később a király állandó helyőrséget tartott itt. 1534-ben, amint az az érsek panaszából kitűnik, Szapolyai török, rác és magyar katonái Drégely mezővárosát felégették és a lakosok marháit elhajtották. Esztergom és Nógrád eleste után az érsek Szondy Györgyöt nevezte ki a drégelyi vár parancsnokává. Amikor Ali budai pasa a Hont vármegyei várak ellen vonult, Drégely vára nagyon rossz állapotban volt. Falait megrongálta a villámcsapás, mely lőporát is felgyújtotta. Az itt állomásozó helyőrség összesen 80 katonából állott, melyhez járult még a király által fölfogadott 40 zsoldos és Selmecbánya 26 katonája. A vár építésére és megerősítésére még 1552-ben sem történt megfelelő intézkedés. A legelhanyagoltabb állapotba akkor jutott, mikor már a török támadás közvetlenül fenyegetett. Szondi és tisztjei sürgették a vár kijavítását és kellő felszereltségét az egymás után íródott panaszos levelükben. I. Ferdinánd a levelek hatására elrendelte a vár védőinek pontos fizetését, és meghagyta a kamarának, hogy haladéktalanul szállítasson a várba lőport, ólmot és hadi szekeret. Ám I. Ferdinánd rendelkezéseinek alig kelt foganatja a kamara nehézkes ügyvitele miatt. |
- vissza -
- vissza -
- vissza -
|
Nyomtatás |
Ajánld az oldalt másoknak!
Minden jog fenntartva! 2005-2010 © Portal Internet Kft.
|
|
.jpg)
